Nyáry Pál születésnapi megemlékezés

Nyáry Pál az 1848–49-es szabadságharc egyik meghatározó alakja volt. Nyáregyházán született, 1805-ban. Idén emlékezünk meg 213. születésnapjára. Tisztviselőként lépkedett előre a hivatalnoki ranglétrán. Részt vett a Nemzeti Színház megalapításában, melynek igazgatója is volt.

dr. Nyáry István

Március 15-én ott volt Petőfiékkel a Pilvax kávéházban. Kossuth Lajos távollétében ő irányította a honvédelmi bizottmány munkáját. Nyáry Pálnak gyermeke nem született, de oldalági rokonai élnek. Köztük dr. Nyáry István idegsebész-professzor, aki az idősebb rokonok elbeszéléseiből ismerte meg alakját, jellemét. Iratok, dokumentumok, tárgyi emlékek nem maradtak a szabadságharcos időkből.

– Nyáry Pállal kapcsolatban mindenekelőtt rendkívül egyenes, becsületes jelleméről kell megemlékezni – fogalmazott Nyáry István. – Elveiből jottányit sem engedett, talán ezért nem került olyan pozícióba, amire tehetsége révén hivatott lett volna. Igaz, így is magas tisztségeket töltött be, például a honvédelmi bizottmány (OHB) alelnökeként Kossuth helyettese volt. Elvhűsége iránytűként igazította el az élet dolgaiban.

Történet:
Kártyaasztalhoz invitálták Nyáry Pált, aki közölte, a lapokat hátoldalukról is ismeri, ezért nem ül asztalhoz csak azért, hogy partnerei pénzét elnyerje. A szabadelvű forradalmár, a haladás tántoríthatatlan híve mindig kerülte a szélsőségeket. Környezete kilengéseire mindig hatott józan mértékletességével. Erélyesen és következetesen képviselte az ügyeket a honvédelmi bizottmányban. Mindig világosan látta az ország lehetőségeit és a nemzetközi összefüggéseket.

Nyáry István szerint a másik szál a politikus életében a romantikus elem és a kapcsolat, amely Schodelné Klein Rozáliához, a kor híres opera-énekesnőjéhez fűzte.

– Nyáry Pál megalakulása után rövid ideig igazgatója volt a Nemzeti Színháznak, talán innen való ismeretsége a primadonnával. Sírig tartó szerelem fűzte az asszonyhoz – jegyezte meg a professzor.

Nyáry Pál kitartott a kormány mellett a világosi fegyverletételig, és nem hagyta el az országot sem. 10 év várfogságra ítélték, amelyből hét évet le is töltött a csehországi Josephstadtban (Jaromer). A ma élő rokon szerint a fogságot töretlen kedéllyel viselte. Nem alázkodott meg, nem kért kegyelmet és másoknak sem engedte, hogy kegyelmet kérjenek számára.

A nemzet nevében a hű barát, Jókai Mór köszönt el Nyáry Páltól.